Légzéstudatosság 4. – A pránikus test tudatosításának önismereti és spirituális vonatkozásai

A kósák (burkok, testek)

A kósák a fizikai szintről kiindulva fokozatosan finomodnak és válnak nehezebben érzékelhetőbbé, tudatosíthatóbbá. A jóga gyakorlás által ezeket a testeket fokozatosan vonhatjuk be a tudatos szféránkba. A jóga végső célja, hogy ezen mind kifinomultabb burkok által elrejtett isteni önvalónkat (átman) kinyilatkoztassuk. Elképzelhetjük ezt a modellt, mint a fényforrást (isteni önvaló), és az őt körkörösen körülölelő (lámpa)búrák, burkok, rétegek, melyek így fokozatosan korlátozzák és beárnyalják annak eredendő tisztaságát, fényét. Ahogyan távolodunk a fényforrástól, a végén a fizikai burok az utolsó és egyben legtávolabbi, legdurvább rezgésű réteg, szint, ez a külső, mindenki számára látható megjelenési formánk a fizikai burok, avagy a test. Bővebben…

Reklámok

Légzéstudatosság 2. – Prána (életenergia) és pránajáma (pránaszabályozás)

Prána (energia, életesszencia, kifinomult lélegzet)

A jóga bölcselet szerint minden, ami él pránával áthatott, prána nélkül az élet nem lehetséges. A pránát a lélegzet szállítja, de nem azonos azzal. A pránát a lélegzet szállítja és a figyelem irányítja. Ez a prána a légzés során átjárja lényünket, élteti, táplálja és regenerálja. A pránikus működés áthatja (és mintegy összetartja) lényünk teljes spektrumát, tehát mind fizikai, mind energetikai, mind érzelmi-mentális, mind szellemi működéseinket. Figyelmünk befelé fordítása útján egy folyamatosan növekvő belső térképünk lesz a megtapasztalt energetikai mintázatunkról, ahogyan az  belső világunk személyes felfedezése során kitárul. Bővebben…

Testtudatosság 5. – Ászanákról (testtartások)

Végrehajtás

A jóga testhelyzetekben a test minden izmát szisztematikusan átnyújtjuk. Az ászanák végzésekor az izmok maximálisan megnyúlnak, ami csak fokozatos és lassú munkával érhető el. Azután ezt a nyújtott állapotot kíméletesen fenntartjuk az izmok megerőltetése nélkül. Minden alkalommal, amikor ily módon használjuk izmainkat, nem csak megnyúlnak, hanem rugalmasabbakká is válnak. Ha az izmokat csak erőltetjük, ez nem fog bekövetkezni. Következésképpen fontos, hogy a testhelyzetek kitartása közben ne rántsuk vagy húzzuk meg hirtelen izmainkat, mivel ez megkeményíti és megrövidíti az izomrostokat.

Ászana végrehajtása közben legyél mozdulatlan, csukd be a szemedet, figyelmedet befelé irányítsd, tudatodat irányítsd a feszülő, nyúló területre, addig végezd a gyakorlást, amíg érzed a nyújtást, ami kellemetlen lehet, de fájdalom még nem jelentkezik. Ha elkalandozik a figyelmed, engedd meg neki, majd tudatosítsd, hogy elkalandozott, és térítsd vissza a feladathoz. Legyél türelmes a figyelmeddel, ne bosszantson, hogy elkalandozik. Bővebben…

Testtudatosság 4. – Gyakorlás a test-lélek-szellem teljességének tudatában

Miért foglalkozunk a testtel amikor gyakorlunk?

A lélek addig nem ölt testet, vagy nem ad életet a szellemnek, míg meg nem bizonyosoodik arról, hogy a majdnam lakóhelyéül szolgáló test valóban virul-e. Ügyes eszköz a testem, vagy akadály?
A testnek elég erősnek (vitálisnak, energikusnak, rugalmasnak, lazának) kell lennie, hogy a lélek lakóhelyéül váljon, ami aztán megteremtheti, illetve médiumává válhat a szellemnek. Csak ekkor kezd a test mélyértelműn tanítani, pontosabban ekkor kezdjük megérteni, amit tanít. Ezt nevezem a szellem megtestesítésének. És ekkor kezdődik a test átszellemítése is, ami a másik irányba ható folyamat. De mindkettő a test megfelelő formába hozásában gyökerezik. Tehát mondhatjuk, hogy a test a kulcs. Más szavakkal, az edényt ki kell égetni, hogy be tudja fogadni a lényeget, a földet fel kell szántani, hogy termékennyé váljon.. Bővebben…

Testtudatosság 1. – Test, mint eszköz, kapu

A fizikai testhelyzetek fontosak, ám a jóga képzés első fázisához tartoznak, azáltal hogy a gyakorló megtanulja fegyelmezni testét, fizikailag hajlékony, egészséges, és ellazult lesz, így lesz képes kényelmesen követni a jóga lényegi vonatkozásait, a tudati munkát, a befelé fordulást. Ez azonban nemcsak fizikai felkészülés, hiszen egyfelől a fegyelem, a tudatosság és uralom kiterjesztése a testre modellül szolgál a későbbi munkához, más szinteken. Másfelől pedig, a test-elme, test-tudat, vagy test-lélek dualitás nem két fél, nem két külön álló létező, hanem egyazon létezőnek, entitásnak a két arca, vagy az érem két oldala, tehát egyiken keresztül a másik megragadható, befolyásolható, alakítható és ugyanígy fordítva is. Bővebben…